2013. szeptember 25. szerda. Előző nap este 9 óra körül értem fel a hármas táborba, így szerencsésebbnek éreztem, ha ma nem indulok el a többiekkel. Pihenés nélkül, fáradtan kérdésesnek, nagyon bizonytalannak éreztem, hogy fel tudok e majd menni. Mikor felértem akkor derült ki az is, hogy közülünk senki sem szeretne a főcsúcsra menni. Mi azt beszéltük meg, ha esetleg 26-án megfelelő lesz az időjárás, a hóviszonyok és elsősorban az én állapotom, megpróbáljuk. Ami nem könnyű feladat, abban az esetben, ha a többiek nem jönnek tovább, hiszen nyolcezer méter fölött két embernek kellene az összes nyomot, térdig/derékig érő hóban taposni. Sajnos ilyen körülmények mellett, ebben a magasságban ez is csak csapatban valósítható meg.